A valódi világ képeit számítógépbe küldeni sosem volt egyszerű feladat. Nagy elôrelépésnek számítottak az asztali szkennerek, elôbb fekete-fehérben, azután színesben.

A filmes gépekhez hasonlóan a digitális kamerák között is lényegében három nagy csoport különíthetô el:

• A legelterjedtebbek az egyszerű, teljesen automata kamerák, melyekkel a téma kiválasztásán és az exponálógomb megnyomásán kívül semmi tennivalónk sincs. A kompakt fényképezôgép a legalacsonyabb árkategóriába tartozik, de azért köztük is nagy különbségek lehetnek. Míg a legolcsóbb gépek objektívje rögzített fókuszú (minden éles, illetve semmi sem az), akadnak köztük olyanok melyek automatikusan állítják az élességet (autofocus). A kompakt digitális fényképezôgépek felbontása általában jóval az 1millió pixel alatt marad, ennek következtében legfeljebb 10x15 centiméteres papírképek készítésére alkalmasak. (Ugyanakkor már akár egy 640x480 pixeles felbontású (307200pixeles) kép is nagyszerűen mutat egy weboldalon.)
• A félprofesszionális fényképezôgépek családja növekszik a legdinamikusabban. Az ide sorolható gépek képfelbontása jóval meghaladja az 1 millió pixelt, ezért akár 18x24 centiméteres papírkép készítésére is alkalmasak. Természetesen ennek a gépcsaládnak a tagjai is rendelkeznek mindennemű automatával, de lehetôség van egyes automatikus beállítások felülbírálására is.
• A professzionális digitális kamerák. A gyakran multi-megapixel néven emlegetett digitális csúcsgépek legalább 2 millió pixel megjelenítésére képesek, de vannak köztük olyanok, melyek felbontása eléri a 6 milló pixelt is!

A digitális fényképezés egyik sarkalatos pontja a képek tárolása. A film tároló szerepét a digitális fényképezôgépekben a memória veszi át. Mivel a gépben a képeket tároló memória mindig véges, ezt a határértéket elérve csak a gyengébbnek ítélt képek törlésével, vagy a képminôség csökkentésével lehetséges újabb memóriaterület felszabadítása. Vannak gépek, melyeknél akár háromfajta képminôség közül is választhat a fotós. Természetesen a jobb képminôség nagyobb memóriaterületet igényel. A szemléletesség kedvéért tekintsünk egy konkrét példát (is): míg egy 50 nagyfelbontású kép tárolására alkalmas 8 MB-os memória akár 125 gyengébb minôségű képet is elraktározhat. Az ilyen kompromisszumos megoldásnál persze sokkal célszerűbbnek tűnik a cserélhető tárlók alkalmazása. (Számos ilyen eszköz bukkant fel az elmúlt években, melyeknek legfőbb közös tulajdonságuk, hogy drágák és egymással nem kompatíbilisek.)

A technika legújabb vívmányait felhasználó kamerák mellett kissé ódivatúnak tűnhet a Sony Digital Mavica gépe, mely a képeket közönséges, a számítógépekben is használatos floppy lemezen tárolja. (A gép óriási sikere bizonyítja, hogy a floppy általános elterjedtsége és olcsósága kárpótolja a felhasználókat a viszonylagosan nagy méretben jelentkező hátrányokért.)

A fényképezőgép a lemezt DOS-formátumban írja-olvassa; a fájlok pedig, amelyek az exponálás során keletkeznek: .JPG állományok. S az exponálás után a lemez rögtön kihúzható és bedugható a legközelebbi számítógépbe, ahol azonnal fel is lehet dolgozni… (Nem kell letöltésre várni, konvertálni!) Ráadásul a rögzített kép igen jó minőségű: 640x480-as felbontású, színhű és kontrasztos. A képtömörítési arány állítható: ettől függ, hogy mennyire lesz szép képünk, és hogy hány kép fér majd el egyetlen lemezen.

Az extra szolgáltatásai közül az egyik legérdekesebb: a ‘Picture Effect gomb’, amivel át lehet színeztetni a képet. Méghozzá négyféle lehetőség közül lehet választani:

• pasztellizálás (Pastel);
• invertálás (Negative);
• fekete-fehérítés (Monotone) &
• az ú.n. ‘szépia-effekt’ (Sepia).

A digitális fényképezőgép és a számítógép összekötése sokféle módon történhet: a meglehetősen lassú soros összeköttetésen kívül a kapcsolat létrejöhet a gyorsabb párhuzamos porton keresztül; de megvalósulhat még gyorsabb SCSI, vagy “szupergyors” USB összeköttetésen keresztül is. Egyes gépekhez olyan “dokkoló-állomás” is létezik, mely állandó összeköttetésben áll a számítógéppel. A fényképezőgépet egyszerűen ennek fiókjába kell behelyezni, így a kapcsolat azonnal létesül. Sőt lehetőség van még arra is, hogy egyes digitális fényképezőgépekből akár infravörös összeköttetés segítségével is áttölthetőek legyenek a képek a számítógépbe.

Mivel tulajdonképpen egy fényképezőgépről van szó, így talán nem szükséges hosszasan ecsetelni a felmerülő variációk sorát. Például: fizikai kísérletek azonnali számítógépen történő szemléltetése (, amelynél az esetleges sikertelen képek miatt sem kell újabb napokat -, esetleg heteket – várni)…

Sajnos erről a témáról nyomtatott anyag nemigen áll rendelkezésre, mivel annyira "frissnek" számítanak még a digitális fényképezőgépek. (Bár - természetesen - újságcikkek azért foglalkoznak már vele…)

HTTP://WWW.COMPTECH.HU/V31/HANGESKEP.HTM

HTTP://WWW.SONY-EUROPE.COM/FORUM/AUGUST_1998_11.HTML^(*)

HTTP://WWW.SONY-EUROPE.COM/FORUM/AUGUST_1998_10.HTML^(*)

HTTP://WWW.MEGARAM.HU/~ FNS/MAVICA.HTM

HTTP://INTERNETTO.HU/.WRITE/SYSTEM/ARAMLATOK/97.11.23.10.34.HTML

A csillaggal^(*) jelölt Internet-címeken: ANGOL NYELVŰ ANYAGOK (!) találhatóak.