Internetes Projekt

Típus: Anyaggyűjtés

Téma/tantárgy: Geometria

Osztály: 9. (vagy később)

Szükséges előismeretek: Alapvető geometriai ismeretek (általános iskolából) feltétlenül, de minél több.

Oktatási célok:
Matematikaóra kötetlenebb formában. Olyan tanulók is élvezettel foglalkozhatnak a témával, akik egyébként nem érdeklődnek a matematika iránt. Bár a téma feldolgozása nem kötelező, vagy legalábbis nem ennyire mélyen, mégis érdemes rá időt szánni, hiszen ebből is nagyon sokat lehet tanulni, a matematikai műveltséghez tartozik ezeknek a dolgoknak az ismerete, és nem utolsó sorban változatosságot jelent a sokszor száraznak tűnő matematikaórák között. A téma feldolgozásában hasznos az Internet használata, mert könnyebben megtalálható a szükséges információ mint pl. könyvtári munkával, nem egy könyvnyi anyagból kell kiszűrni az egyes címszavakhoz tartozó dolgokat és így vélhetően a tanulók számára is érdekesebbé válik a munka.

Mit csinálnak/tanulnak a diákok:
Az általános iskolai matematika tanulmányok után (tehát amikor már van bizonyos alapjuk), de a gimnáziumi, magasabb szintű geometria tanulás előtt a tanulók megismerkednek a matematikatörténet fontosabb alakjaival és egyéb matematikatörténeti érdekességekkel. Természetesen a matematikatörténet is annál érthetőbbé válik, minél magasabb szintű a tanulók matematikai ismerete, de már a 9.osztályban is sok ismert, érdekes dolog történetét megismerhetik

Felhasznált Internet címek:

Matematikatörténet:

http://alepho.clarcu.edu/~7djoyce/math/hist/greece.html
http://tqjunior.advanced.org/4116/History/history.htm
(nagyon hasznos, interaktív felület, tesztek, egyéb érdekességek, …);

Híres matematikusok:
http://math.rice.edu/~lanius/geom/his.html

Az abakusz története: http://www-groups.dcs.st-andrews.ac.uk/~history/Mathematicians/

Görög matematikusok: http://www.ee.ryerson.ca:8080/~elf/abacushttp://www.ga.k12.pa.us/academics/US/math/Geometry/GEOMPROJ/RYANMS/Greek.htm

Matematikatörténet és görög matematikusok (egy iskola készítette egy projekthez):
http://www.norfacad.pvt.k12.va.us/project/greeks/main.htm

Érdekességek a pi-ről:

Miként fejlődött az évszázadok során az embereknek a  pi-ről alkotott képe: http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/HistTopics/Pi_through_the_ages.html

Milyen algoritmussal számították a pi értékét anno és ma:
http://www.earthmatrix.com/ancient/pi.htm –

A pi hány tizedes jegyét ismerjük:
http://www.cnm.sfu.ca/personal/jborwein/Pi_Talk.html

A pi becslése valószínűség számítási módszerekkel:
http://polymer.bu.edu/~trunfio/java/montepi/MontePi.html
(egy érdekesség, amelyhez ugyan magasabb szintű matematikatudás szükséges, de azért jó tudni róla).

 

Projekt menete:
A projekt célja természetesen nem az, hogy minden tanuló minden oldalt elolvasson. Egy lehetséges feldolgozási mód az, hogy a tanulók párokat alkotnak és minden pár kiválaszt egy matematikust (az egyszerűség kedvéért mondjuk csak görögökkel foglalkozunk) és csak róla gyűjtenek információkat, illetve - ha szükséges – az ő nevéhez kapcsolódó matematikai problémákról. Ezután valamilyen formában közlik a többiekkel is az olvasottakat. Ez történhet például egy egységes kérdéseket tartalmazó kérdőív kitöltésével, de úgy is, hogy mindenki arról számol be, ami számára érdekesnek tűnik. Kisebbeknél talán jobban beválik a konkrét kérdésekkel irányított beszámoló. Ilyen kérdések lehetnek:

• Mikor és hol született az általatok kiválasztott matematikus?
• Melyek a főművei?
• Milyen témakörben találkozhatunk a nevével a középiskolában?
• A matematikán kívül milyen más területen tevékenykedett?
• Milyen érdekességeket tudnál elmesélni az életéről?
• Válassz ki egy számodra érdekesnek tűnő problémát, amellyel az általad kiválasztott matematikus foglalkozott és ismertesd azt.

Néhányan a tanulók közül matematikusok helyett foglalkozhatnak egyéb érdekes matematikatörténeti problémákkal, mint például a pi, vagy az abakusz története és erről készítenek egy beszámolót a többiek számára.

Számítógépen kívüli tevékenységek: A beszámoló elkészítése és előadása a választott témából.

Számítógépes tevékenységek:
A választott témához kapcsolódó információk gyűjtése az Internet segítségével történik.

Szükséges előkészületek:
A feladatok kiosztása és megbeszélése (témaválasztás, a beszámolás módjának meghatározása, stb.)

Szükséges órai foglalkozás időtartama:
Az első órában a szükséges előkészületek után a tanulók elkezdhetnek foglalkozni a választott témájukkal. Ezután az anyag feldolgozása házi feladat lehet, amennyiben a Internet-hozzáférés megoldott otthon vagy az iskolában. A beszámolásra szánt idő attól függ, hogy hányan vesznek részt a projektben, kb. 10 perc páronként. Tehát egy 15 fős csoport esetén szükség van még legalább két órára.

Felmerülő esetleges problémák:
Remélhetőleg az, hogy a tanulók nem jutnak számítógéphez, vagy Internethez, nem merül fel problémaként, hiszen ez alapvető feltétele az Internetes projektnek. A legnagyobb gondot tehát valószínűleg az idő hiánya fogja okozni. Általában a tanárok úgy érzik, hogy nincs idejük mindenre amit szeretnének, egy-egy témával nem tudnak annyit foglalkozni, mint amennyit szükségesnek vélnek és a 3 óra elég soknak tűnik egy olyan téma feldolgozására, amely tulajdonképpen nem is lenne kötelező. A másik probléma a matematikai háttértudás hiánya lehet, mert azokat a dolgokat amelyekről a gyerekek még nem tanultak, nem fogják érteni.

Megoldási elgondolások:
Az idő-problémára egy lehetséges megoldás ha nem kötelező órákat használunk fel erre, hanem például egy matematika-szakkör óráit. Ha a kötelező órákon szeretnénk foglalkozni vele, akkor esetleg csökkenthető a szükséges óraszám. Az előkészületekre szánt óra elhagyható, a feladat megbeszélésére elég egy óra utolsó 10-15 perce, a kutatómunka pedig teljesen házi feladat lehet, vagy egyeztetni lehet a számítástechnika tanárral, hogy számítástechnika órán is foglalkozzanak vele. Csökkenthető az idő azzal is, hogy nem párokban dolgoznak, hanem nagyobb csoportokban.
A matematikai háttértudás hiányára csak az megoldás ha ezt a témát később dolgozzuk fel, de ahogy közeledik az érettségi úgy lesz egyre kevesebb idő arra, hogy a tanár olyan dolgokkal foglakozzon, amelyek nem szükségesek az érettségihez.

Felmérési módszer:
A tanulók munkájának egyik lehetséges értékelési módszere az, hogy a gyerekek értékelik egymás beszámolóit.

Utómunkálatok:
A beszámolókból egy összefoglalót lehet készíteni (természetesen a gyerekek segítségével, ők dönthetik el, hogy mi kerüljön bele), amely az iskola honlapjára is felkerül.

 

Készítette: Szatmári Júlia

Szak:matematika-informatika