Turcsányiné Szabó Márta, TURCSANYINE@LUDENS.ELTE.HU
Eötvös Loránd Tudomány Egyetem
Általános Számítástudományi Tanszék
1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.
The Hungarian National Curriculum was finally born in the fall of 1995. The new regulation distinguished a compulsory curriculum for informatics, specifying basic requirements at different school levels, as well as the use of applications in other curriculum fields for the craft of learning, thinking, self education, exploration and problem solving. Aiming to adjust to the general requirements of the National Curriculum with regards to application systems, this paper plans to describe the goals of teacher training projected through some topics of courses taught.
1. Bevezetés
A NAT a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tíz évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. A tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásának alapját képezi.
A célok érdekében a NAT, többek között, a tartalmakat és a követelményeket átfogó műveltségi területek keretében, nem pedig tantárgyakba rendezve fogalmazza meg, lehetőséget nyújtva az iskoláknak arra, hogy tantárgyaikat önállóan alakítsák ki, válasszák meg és csoportosítsák.
| Műveltségi terület | évfolyamok (%-os arányban) | |||
| 1-4 | 5-6 | 7-8 | 9-10 | |
| Anyanyelv és irodalom | 32-40 | 16-20 | 11-13 | 11-13 |
| Élő idegen nyelv | - | 11-15 | 9-12 | 9-13 |
| Matematika | 19-23 | 16-20 | 10-14 | 10-14 |
| Ember és társadalom | 4-7 | 5-9 | 10-14 | 10-14 |
| Ember és természet | 5-9 | 8-12 | 16-22 | 15-20 |
| Földünk és környezetünk | - | - | 4-7 | 4-7 |
| Művészetek | 12-16 | 12-16 | 9-12 | 9-12 |
| Informatika | - | 2-4 | 4-7 | 4-7 |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek | 4-7 | 5-9 | 6-10 | 5-9 |
| Testnevelés és sport | 10-14 | 9-13 | 6-10 | 6-10 |
A műveltségi területek közötti arányokat nem óraszámokban, hanem megközelítő százalékokban fejezi ki. Ugyanis a műveltségi területek különböző módon szervezhetők tantárgyakká. Másrészt ezeket az arányokat az egyes iskolák helyi tanterveikben a rendelkezésükre álló teljes kötelező és nem kötelező órakeret felhasználásával maguk határozzák meg.
A műveltségi területek oktatásának közös követelményei között szerepel többek között a kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei.
Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett ‘üzenetekből’ merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskoláknak az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.
Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítaniaa megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait.
E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. [1]
A NAT ezen célkitűzéseit szem előtt tartva, vizsgáljuk meg a számítástechnika területére besorolt alkalmazói rendszerek tanításának, illetve alkalmazásának megfelelő helyét vagy helyeit, más részterületekkel történő integrálhatóságának kérdését. A NAT az informatikai ismeretek megszerzését egyébként is több részterület érintésével tartja megvalósíthatónak:
Kiemelt pontok a számítástechnika általános fejlesztési követelményeinek tárgyterületéből [1]:
Ugyanakkor érdemes tovább vizsgálni más műveltségi területekhez tartozó ismeretek kapcsolatait az alkalmazói rendszerek alábbi témaköreihez:
2. Az információ átadás
2.1 Az információ elérése
Az elérhető információ többsége mesterséges csatornákon keresztül jut el hozzánk, így a fontos információ válogatása nélkülözhetetlen a bennünket érő adatdzsungelből.
Kiemelt pontok a könyvtárhasználat általános fejlesztési követelményeinek tárgyterületből [1]:
A tananyag korosztályokra való bontása [1]:
2.2 Az információ megalkotása
Az alkalmazói programok elsajátításakor meg kell ismertetni a tanulókat annak átfogó használatával az információ átadásában. A számítógépek felhasználásával az audió és vizuális információk megalkotását a végső formától (papír vagy elektronikus/multimédia) függetlenül, a megfelelő részek kihangsúlyozásával kell elérni, amelyhez az illusztrációk, hangok, és tipográfia, sőt az animáció is hozzátartoznak.
Kiemelt pontok egyéb általános fejlesztési követelmények tárgyterületéből [1]:
Magyar nyelv
5. A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeret-feldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata.
Vizuális kultúra
1. A vizuális nyelv alapjai.
3. A Vizuális kommunikáció. A vizuális jelenségek, információk megértése és saját gondolatok közérthető megjelenítítése. Az információt megbecsülő, azt kritikusan szemlélő magatartás alapjai.
Ének-zene
II. A zenei hallás fejlesztése
c. Zenei élmény szóbeli, vizuális, mozgásos megfogalmazása.
A tananyag korosztályokra való bontása [1]:
4. évfolyam végére
Vizuális kultúra
Különböző témák, történetek megjelenítése. Különböző, meghatározott célú vizuális közlések létrehozása, megfelelő technikai megoldásokkal.
6. évfolyam végére
Vizuális kultúra
Események előadása képsorozatokban, egyszerű animációval. Változást, fejlődést, folyamatot szemléltető ábrák készítése. Gondolati tartalmak, információk képi sűrítése, forma- és színredukálás. A rögzített közlés, információ. A képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása ábrákon, közismert jelekben, szimbólumokban, betű- és szövegképekben, egyszerű mozgóképi egységekben. Szöveg- és kép-összeállítási, elrendezési technikák."
8. évfolyam végére
Számítástechnika
A szöveg és ábraszerkesztés jelentése. Egy szöveg és egy ábraszerkesztő alapfunkcióinak ismerete."
Magyar Nyelv
A magán- és közéleti kommunikáció, az írásos és az élőszóbeli szövegek felfogásának és alkotásának különbsége
Vizuális kultúra
Szöveg és kép összekapcsolása különböző karakterű közlésekben. A tömegkommunikáció legismertebb formái. Kiadványok, műsorok kategorizálása különböző szempontok alapján. A tartalom, a közlési szándék és külső megjelenés összefüggése. Szövegírás technikái."
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Gyakorlati ismerkedés a mozgókép elemi kifejezőeszközeivel: kompozíció a térben és az időben. A technikai képírás fejlődése. A tömegtájkoztatás fajtái. A tömeg-kommunkációs rendszerekben megjelenő üzenet hatása.
10. évfolyam végére
Számítástechnika
A szöveg és ábraszerkesztő funkciók fogalmának elmélyítése. Egy szöveg- és ábraszerkesztő lényeges funkcióinak ismerete."
Magyar nyelv
"Szövegek feldolgozása, újraalkotása. Szövegalkotási gyakorlatok: magán- és hivatalos iratok, tanulmányaikhoz, szépirodalmi olvasmányaikhoz kapcsolódó írásbeliség. Irodalmi élmények alapján kreatív írásbeli gyakorlatok."
Vizuális kultúra
A vizuális nyelv sajátosságai (összefüggései a kifejezés más formáival - verbális, zenei). A kontexus. Néhány különleges technika és alkotói módszer kipróbálása. Elvont, nem vizuális természetű információk megjelenítése különböző vizuális hatáselemekkel. Mozgás, hang, fény és statikus látványelemek együttes alkalmazása. A tömegkommunikáció képi közléseinek elemzése. A tömegkommunikáció hatámansának jellemzői. Ábrák a nyomtatványban. A műszaki rajz technikája.
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Hogyan fogalmaz a mozgókép: a jelentésalkotás eszközei. A látvány (és hangzóvilág) térbeli és időbeli megszervezése. A mozgókép alkalmazási területei. ‘Információs országút’ - interaktív médiumok."
2.3 A mennyiségi adatok megjelenítése
A táblázatkezelő programok a mindennapi és a tudományos életben való felhasználása, továbbá a mennyiségi adatok érzékeltetése céljából nemcsak technikája, hanem a vizuális jelkészlet elsajátítása és esztétikai szempontok is feltétlenül szükségesek.
A tananyag korosztályokra való bontása [1]:
4. évfolyam végére
Matematika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására.
6. évfolyam végére
Matematika
Tapasztalatszerzés adatok gyűjtésével grafikonok olvasásában."
8. évfolyam végére
Számítástechnika
Kapcsolatok táblázatokban lévő adatok között.
Matematika
Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése.
10. évfolyam végére
Számítástechnika
"A táblázatkezelés alapfunkciói. Adatbeírás, -módosítás. A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalma, ezek közötti összefüggések, különbségek."
A számítógép új író-, rajzoló-, animáló eszközt képvisel, melynek alkalmazása nélkülözhetetlen a hatékony információátadás elsajátításában. Azonban a technikai ismereteket feltétlenül a tartalom megalkotásának elsődleges szempontjai szerint kell alkalmazni. A korosztályokra bontott tananyag kialakításában meg kell oldani a társterületek témáinak integrálását, hogy az információátadás: a beszerzés, elemző nyelvi alkotás, és esztétikai megjelenítés minden hatékony mozzanatát foglalja magában.
3. Számítógépes kísérletezés
3.1 Szimulációs programok
A különböző folyamatok, kísérletek, elméletek, gyakorlati modellek felfoghatóbbá, rögzíthetőbbé válnak, ha azokat aktív és kreatív szimulációs játékokon keresztül ismerhetjük meg. Sok esetben az egyetlen kísérletezési formát jelenti pl. veszélyes vagy nagyon költséges kísérletek végrehajtásakkor.
A tananyag korosztályokra való bontása [1]:
8. évfolyam végére
Számítástechnika
"Oktatóprogramok futtatása. Véletlen események szimulációja."
3.3 Modellezés
Egy egyszerű programozási nyelv elsajátításával, az utasítások gyakorlati alkalmazásával, jobban meg lehet érteni a számítógépek működését, úgy mint annak korlátait és bővíthetőségét. Az egyes szakterületen felmerülő elvek, absztrakt elméletek modellezése nagymértékben segíti a tananyag elmélyítését, az aktív alkotás művelésén keresztül. [2]
A tananyag korosztályokra való bontása [1]:
8. évfolyam végére
Számítástechnika
Véletlen események szimulációja. Egyszerű természeti és gazdasági jelenségek modelljei."
10. évfolyam végére
Számítástechnika
Folyamatok modellezése. Optimalizálás. Meglévő programok módosítása finomítása a problémamegoldás érdekében."
A szimulációs programok és modellező eszközök használata minden egyes műveltségi részterületen kivívhatja létjogosultságát, megfelelő eszközök birtokában.
4. Összefoglalás
Az alkalmazói rendszerek elsajátítása nemcsak technikai oldalról kell, hogy megvalósuljon, hanem az eredendő probléma megoldásának módszerén keresztül. A tanárképzés ezt a feladatot a NAT-ban is meghatározott különböző műveltségi területekbe integrálásával kell, hogy megvalósítsa. [3]
Az iskolai tananyagok kialakításásban így az egyes területek szaktanárainak összefogására és együttes munkájára van szükség. A tanító és tanárképző főiskolák és egyetemek, pedig fel kell, hogy készítsenek minden leendő pedagógus az új technikai eszközök alkalmazásának módjára, finomítva saját szakágukat a kor kihívásának megfelelően, a társterületek figyelembevételével.
6. Referenciák