Immáron negyedik alkalommal került megrendezésre az európai LOGO konferencia, ezúttal Anavissos üdülõváros szélén, Athéntól délkeletre a festõi szépségû görög tengerparton. Az idõpont és az idõjárás is nagyon kedvezett volna a nyaralgatásra, mivel augusztus 28 és 31-e között 40 fok körül kókadozott a hõmérõ higanyszála is. Ám a 24 ország küldötte (az európai országokon kívül Ausztrália, Brazilia, Japán, Kanada, és az USA is képviseltette magát) közel 150 résztvevõ mégsem csokoládébarnán távozott a konferencia záróelõadása után. A napi 16 órás elõadások és beszélgetések nem igazán a teljes kipihentség jeleit nyomták az arcokra. A résztvevõk mégis megelégedéssel nyugtázták, milyen kellemesen töltötték szabadságuk utolsó napjait. Ez részint a görög vendégszeretetnek és a szervezõk (az Athéni Egyetem Informatikai Tanszéke) áldozatos munkájának köszönhetõ, másrészt pedig a megszállott LOGO-sok a témájuk iránti mámorának.
A kétévente megrendezésre kerülõ konferencia a LOGO és más gondolatébresztõ számítógépes eszközök különbözõ szintû oktatási alkalmazására koncentrál. Az athéni konferencia tovább vitte az elõzõ Dublin (1987), Gent (1989), Parma (1991) találkozások munkáját.
A 93-as LOGO konferencia fõ témája a LOGO-szerû tanulási környezetekre tette a hangsúlyt a múlt és a jövõ tükrében. Olyan idõszakot élünk amelyben a rohamosan fejlõdõ technológia és a kevésbé gyorsan fejlõdõ oktatási alkalmazásokról alkotott nézetek sokasága nyilvánul meg a konferenciákon is. Ez a nagymértékû fejlõdés az európai LOGO közösség feje felett lebegteti a LOGO elavultságának fenyegetõ érzetét. Ugyanakkor rengeteg ötlet, technológiai és oktatási alkalmazás fejlõdött éppen ezzel a pedagógiával szorosan összefüggõ LOGO közösség próbálkozásaiból, vitáiból, és oktatási elveibõl. Pontosan ezért kellett itt és most megvitatni a konferencia keretein belül a LOGO alapú oktatás állandósult karaktereit és rámutatni azokra a jellegzetességekre amelyeket e technológia alkalmazásának módja jelent. Habár a LOGO alapú oktatási elvek eléggé elõrehaladottak, mindig a LOGO "filozófiával" egyetértésben fejlõdtek. Eljártak már azok az idõk, amikor a számítógépekkel való konstruktív tanulás egyenértékû volt az általános problémamegoldással. Az oktatásra való koncentrálás folyamán mind a tudás átadásának pedagógiáját, mind pedig az eddigiekben definiált LOGO programozási környezetet fejleszteni kell. A konferencia helyt adott a pedagógiai kutatások, technológiai fejlesztések, és a tantermi szokások ismertetésére, a tapasztalatok leszûrésére, és kérdések feltevésére a LOGO-szerû oktatási környezetek állandósult elemeinek megragadásával elõrevetítve a fejlõdés irányát.
A program magában foglalt plenáris üléseket, vitagyûléseket, kiselõadásokat, ismertetõket és bemutatókat.
A plenáris üléseken neves elõadókat hallhattunk az aktuális témákban elmélyülni.
Vitán felül a leg-LOGO-szerûbb LOGO-snak Dr. Brian Harvey-t (Californiai Berkeley Egyetem) lehet nevezni. Remélem nem sértem meg vele ha azt mondom, hogy már alakjával is egy megtermett jóságos Teknõc manóhoz hasonlít. Hatalmas pocakját mindig valamilyen LOGO feliratú feszülõ trikó fedi, kopaszodó fejére pedig elõszeretettel húzott hullámos karimájú horgász sapkát. Stílusa és elõadásmódja tipikus jó tanítóbácsis, de olyan aki nagyra becsüli a diákot és arra serkenti, hogy önmaga élvezetére csinálja azt amit éppen kell. Mivel az Õ elõadásában éreztem legjobban kifejezõdni a konferencia mondandóját, így tõle idézek. LOGO-szerû oktatás ismérveit boncolgatta.
Az egyik tényezõ maga a nyelv, a másik az oktatási környezet. Elõadásában a következõképpen szemléltette nézetét:
BOXER: Objektum orientált/Hypertext/Hypermedia szerû LOGO programozási környezet
SICP: H. Abelson, G. J. Sussman, J. Sussman, "Structure and Interpretation of Computer Programs", MIT Press/McGraw-Hill, 1985.
(ennek a könyvnek a felhasználásával okítják a bevezetést a programozásba a Berkley-n)
LSRHS: Lincoln-Sudbury Regional High school-ban alkalmazott oktatási módszere
(Nem feltétlenül csak LOGO-val folytatott, önálló, a kíváncsiságot kielégítõ önfeledt programozás)
GUIS: Graphic User Interface Systems + egér ... stb
A LOGO nyelv
A nyelvi vonatkozások boncolgatására nézzük a LOGO nyelv eddig emlegetett pozitívumait:
- procedurális
a moduláris építkezés más nyelvekbe is beépült és jobbnak találtatott mint a modernebb megközelítésû funkcionális, objektum orientált, vagy logikai programozás;
- interaktiv
ez egy kritikus megközelítés; idáig kristálytisztán szét lehetett választani az interakiv és a neminteraktiv nyelveket, de a C és PASCAL programozók megesküsznek hogy az általuk használt integrált fejlesztési rendszerek jóval interaktivabbá teszik a nyelvet mint az interpreteren alapuló LOGO;
- rekurziv
a rekurziv megoldás néha nem kifizetõdõ, bár sokkal elegánsabb megfogalmazást eredményezhet, sõt a LOGO-sok is inkább az iterativ megközelítést alkalmazzák, kivéve például fraktál rajzolásánál;
- ügyes lista feldolgozás,
ezen a ponton a LOGO valóban a legkézenfekvõbb megoldási lehetõséget adja más LISP dialektusokhoz képest, bár még a LOGO-sok szerint is elég nehéz és titokzatos;
- nem típusos
ezen a ponton lelhetõ a legforróbb vita a szimbolikus programozás és a "software engineer" megközelítés között; míg egyesek szerint a típustalanság egyszerûvé teszi a programozást, mások szerint a tipus deklarálás elhagyása bûn;
- bõvíthetõ
ez a tulajdonság nagyon fontos a gyakorlatban mivel más környezetekkel ellentétben (ahol esetleg egy segédnyelv felhasználásával lehet csak, vagy az interpreter ujraírásával) a LOGO szótárat önmaga segítségével lehet bõvíteni és ez ideálissá teszi a mikrovilágok fejlesztéséhez;
- érdekes alkalmazási lehetõségek
az egyre újabb és újabb, egy speciális feladathoz igazodó alkalmazói programmal szemben nehéz egy általános programozási nyelvet állítani, bár némely témát érintve remek nyelvjárások fejlõdtek (LEGO-LOGO /robottechnika/, OBJECT LOGO /MIDI támogatás/, *LOGO /párhuzamos programozás/; talán nem feltétlenül fejleszti annyira a gondolkodást egy azonnali elérési lehetõséget biztosító alkalmazói eszköz a procedurális megfogalmazás kényszerével szemben;
- felhasználóbarát
talán valóban nem annyira átlátható a LOGO szintaxisa (de feltétlenül jobb mint a PASCAL-é) fõleg nem egy jól irányozott egérkattintással szemben; tovább lehetne fejleszteni ilyen szempontból a nyelvet, de a programozás ízének meghagyásával (a BOXER egy elég jó megközelítés);
- nincs alsó vagy felsõ határ a felhasználók számára
meglehetõsen sok nyelvjárás alakult ki a különbözõ felhasználói rétegek számára, sõt még ezeket is sokan saját szájízükhöz igazították, amely eléggé megnehezíti ugyan az egy nyelven való beszélést, ugyanakkor tágítja a felhasználói kört.
Az elõzõek summája képpen el lehet mondani, hogy amit 10 évvel ezelõtt a legfontosabbak között emlegettek mint pl. a procedurális szervezés és a rekurzivitás, az mára már nem szempont. Ugyanakkor vannak olyan pozitivumokok amelyek jobban fénylenek mint valaha, pl. a lista feldolgozás és a változók típustalansága. Talán a legérdekesebb mégis az ahogyan egyes szempontok definiciói megváltoztak, pl. a felhasználói oldal, az interaktivitás. Mégis a legnagyobb különbség a LOGO környezet és egyébb oktatási alkalmazások között az hogy a LOGO esetén maga a program is átlátható és módosítható, míg a másik inkább egy fekete dobozhoz hasonlít. A számítástechnika elsajátításában maga a programozási nyelv a mikrovilág, így vizsgálatával és módosításával egy átlátszó dobozzá varázsolható.
A LOGO-szerû oktatási környezet
A nyelv és a környezet kölcsönhatással van egymásra: a nyelvhaszálat befolyásolja az oktatás módját és az oktatási filozófia pedig feltételez bizonyos nyelvi tulajdonságokat. A skálák vízszintes tengelyét más megközelítésbõl is lehet vizsgálni
A számítástechnika filozófiai szemszögébõl:
"Szimbolikus programozás avagy Software Engineering"
A Software Engineering megközelítésben a diákok a programozás stílusa szempontjából önkontrolra nevelõdnek, hogy az õ programjuk könnyen beillesztkedhessen a másikéba. A másik megközelítésben amit a mesterséges intelligencia oldalának is lehet nevezni, nincs egyetlen megoldás, hanem egy egész programozási stílusokkal és struktúrákkal teli világ létezik, mindegyik egy fajta megoldást jelképez.
Az oktatási stratégia szemszögébõl:
"Szórakozás vagy professzionizmus"
A LOGO osztályok döntõ szerepe abban van, hogy a gyereknek engedélye van a kísérletezésre, saját stílusok alkalmazására. Nincs egyetlen megoldás, nemcsak felülrõl lefelé lehet egy feladatot finomítani, hanem a speciális cél elérésére alkalmazott eszköz-építõ-megközelítés is teljesen elfogadott magatartás. A motiváció irányítsa a munkát.
.....Brian Harvey ezen gondolatait lehetett leszûrni elõadásából, és a vele folytatott beszélgetésekbõl. Dr. Harvey egyike a legtöbbet publikáló és egyben legaktivabb LOGO-soknak. (Ínnyenceknek elárulom, hogy /aki az INTERNET hálózaton a NEWSGROUP-hoz hozzáfér/ nap mint nap olvashatja nyílt leveleit a témához kapcsolódóan.)
További plenáris elõadásokat tartottak:
Prof. Erik DeCorte, Catholic University, Leuven
Prof. Andrea DiSessa, University of California, Berkeley
Prof. Celia Hoyles, Institute of Education University of London
Dr. Richard Noss, Institute of Education University of London
...valamint a görög Oktatási Minisztérium, Pedagógiai és Technológiai Intézetek, és az Athéni Egyetem Informatikai Tanszékének több képviselõje. Témáik a következöket érintették:
-A LOGO-szerû oktatás a tananyaggal való integrálásának pszichológiai és kulturális vonatkozásai
-A témaorientált és az általános alkalmazások dialektusai
-A számítógépes oktatás a görög tananyagba való integrálásának megközelítése
A vitagyûléseken a jelent és jövõt érintõ kérdésekrõl és problémákról lehetett véleményt cserélni.
A kiselõadások három párhuzamos szekcióban zajlottak, a témáikat illetõen pedig a következõ csoportosítás szerint lehetett õket besorolni:
-Tanulási folyamat:
együttmûködõ tanulás a LOGO-szerû környezetekben, intuitiv tudáson alapuló megértések, LOGO és az észlelõ készség, LOGO és modellezés, LOGO és más környezetekben megértett gondolatok átültetése és szintézise, speciális kezelést igénylõ gyerekek.
-Tárgy orientált tanulás LOGO-szerû környezetekkel:
programozás, tananyag centrikus (matek, fizika, zene,...), irányítás technológia, elektronikus kommunikáció, adatbázisok.
-Kapcsolat az iskolával:
a LOGO-szerû környezetek kultúrális megnyilvánulásai, a tanár szerepe a gyerekközpontú tanteremben, a LOGO-szerû környezetek integrálása a tananyagba, LOGO alapú tanárképzés.
-LOGO-szerû szoftver tervezés:
felfedezõ környezetek és mikrovilágok, ezek tervezése és elvei.
-LOGO-szerû programozási környezetek:
objektum orientált alkalmazások, logikai programozás, funkcionális programozás, párhuzamos programozás.
... 1995-ben Birmingham, 1997-ben Budapest ad otthont az európai LOGO konferenciáknak. Vajon mi az amit mi adhatunk a LOGO közösségnek? Hogyan tudjuk átadni kultúránk és pedagógiánk jellegzetességeit? Milyen mértékben érezzük magunkat a LOGO közösség tagjainak? Vajon mennyire LOGO-szerû az ahogyan mi alkalmazzuk a számítógépeket az oktatási folyamatban?
A cikk szerzõje ezzel kíván gondolatokat ébreszteni, meglévõ gondolatokat kibujtatni és az újság hasábjain megjelentetni, és maga is kíván további írásokat közölni a témához kapcsolódóan. Kedves kollégák várjuk a leveleket, írásokat, tapasztalatokat, és mindenképpen jelentkezést a most alakuló "LOGO-KÖR"-ben való résztvételhez.
Ez itt nem egy indián fej, hanem a LOGO-KÖR egy tagját jelképezhetné, ahol a KÖR definiciója a következõ:
Tisztelettel
Turcsányiné Szabó Márta
ELTE, TTK, Általános Számítástudományi Tanszék
1088, Budapest, Múzeum krt. 6-8
tel: 266-5196
e-mail: TURCSANYINE@LUDENS.ELTE.HU